Az ajtó becsukódott a szemem előtt.Egyetlen egy percem volt megtalálni a megfelelő kulcsot ami az ajtót nyitja.Az ajtót háromszög alakú kulcs nyitja.Elkezdtem túrni a kulcs után a többi kulcs között.Valószínűleg ez a piszkos szoba lesz amit utoljára látok.
**LUCY**
Hol lehet már ennyi ideig Fleming tanár úr?De az még fontosabb,hogy hol van Amy. Szólnom kell Holden-nek,de ezzel sajnos elkéstem.Rájött magától,hogy itt nincsen minden rendben.
-Hol van Amy?
-Az van,hogy...-kezdtem volna bele,de félbeszakított.
-Tudom!Az van,hogy elmentetek az este!
-Meg tudom magyarázni,hogy mi is folyik itt valójában.
-Nem!Te nem tudod....,de az a kis pöcs igen!-elindult ahhoz a sátorhoz,amibe Cortez-t tettük.
-Megöllek te fasz!-ordította.-de mikor elhúzta a sátor ajtaját nem találta benne Cortez-t.
-Most elmegyünk és megkeressük!Bassza meg!Ha nem lesz meg..esküszöm,hogy egyesével vágom le az ujjait és ledugom a torkán,aki elrabolta.
Összeszedtünk egy kisebb csapatot.Összesen tízen voltunk.A többieket hazaküldtük,azzal a feltétellel,hogy erről senkinek sem szólhatnak.Elindultunk a régi romokhoz.Nem volt egyszerű dolgunk,ugyanis este volt.Az orrunkig sem láttunk el a sötétségtől,de pechünkre a köd is közrejátszott.Szaladtunk mit a nem normálisak.
Úgy gondoltuk,hogy vagyunk elegen és simán vissza tudjuk szerezni Amy-t. A romokhoz értünk,de olyat találtunk,amit még senki sem fedezett fel.Egy régi ház volt,amit már belepett a mocsok.
-Gyerünk be!-indultam neki az ajtónak,nagy sebbe lobban,hogy majd én megmutatom.Azt nem tudtam,hogy mi vár rám odabent,de keménynek akartam tűnni.
-Állj!Nem tudjuk,hogy mi van odabent.
-Igen és?Azért vagyunk itt,hogy most megtudjuk.-mindenki tágra nyílt szemmel figyelt.-Mi van?Féltek?
-Mi félni?Dehogy.-tudtam,hogy be vannak szarva.
-Gondoljatok bele,hogy Amy mennyi mindent segített nektek!
-Nem éppen!
-Ezt nem mond Stacy!
-Nem mondanám,ha nem lenne igaz!
-Az lehet,hogy nem a legkedvesebb volt veled,de gondolj arra amikor a pompon lányok szekáltak.Ki volt ott,hogy megvédjen?
-Amy.-tudtam,hogy igazam van,mert Amy egy nagyon jó ember.
-Most bemegyek!Veletek vagy nélkületek!-néztem rájuk azzal a bizonyos "basszátok meg,nem merek egyedül bemenni" fejjel.Szerencsére vették az adást,és mindannyian velem tartottak. Holden berúgta az ajtót.Egy régies szobába érkeztünk.Minden úszott a porban,a bútorok szakadtak és öregek voltak.
Mindenki nézelődni kezdett.Én egy könyves polchoz mentem.Egy csomó könyv volt rajta.Az egyiket kivettem és a szerkénysor arrébb csúszott.Mögötte egy ajtó volt.
-Srácok mi ez?-mindenki ránk nézett.
-Én és Lucy bemegyünk addig ti itt maradtok.Ha van valami kezdjétek el püfölni a könyveket.Érthető?-mindenki bólintott Holden szavaira.Bementünk azon azon az ajtón.Ám amikor már mind a ketten Annak a helységnek a padlóját tapostuk,a könyvespolc visszacsapódott. Amy hangját hallottunk.Mentünk a hang után.Az egyik ajtó mögül tisztán hallottuk,ahogy Amy köhécsel. Holden berúgta az ajtót.Meglátta Amy-t a földön feküdni és kihúzta.Két nagy darab csávó közeledett felém.Karon ragadta Amy-t és Holden-t,majd engem is.Leültettek egy székre egy szobával szemben. Amy-t és Holden-t bevitték a szobába.Nem tudtam mozdulni,annyira erősen megkötöztek.A fejemre tettem velemi,így még véletlenül sem tudtam másik irányba nézni.Csak a szoba irányába nézhettem.
-A játék ezúttal izgalmasabb lesz!Remélem élvezni fogod a műsort Lucy!-mondta egy hang-Tisztára olyan volt mint a Fűrészből,az öreg papasé.-Nézzük Holden,hogy mennyire szereted Amy-t. Harminc másodperced van,arra,hogy a melletted lévő kést a hasadba döfd!Ha nem teszed meg,Amy aranyos kis pofiját szétloccsantom.A játék elkezdődött.
**Amy**
Nem hiszem el!Bassza meg!
-Holden ne tedd!
-Sss!-tette az ujját a számra.-Most én beszélek!Szeretlek,és mindig is szeretni foglak.Az már mindegy,hogy a földön vagy a mennyben fogok rád vigyázni.-megcsókolt.Ez a csók a legeslegjobb csók volt amit valaha kaptam.Lehet,hogy azért,mert ez lesz tőle az utolsó csókom.-Sajnálom!-ezzel a mozdulattal a hasába döfte a kést.Öt másodperc múlva nem vett többé levegőt.A szíve megállt.
-Ne!-ordítottam.
-Bassza meg!Itt fogunk meghalni?-érdeklődött Lucy.
-Nem tudom,de ez érdekel a legkevésbé! Holden meghalt!Ez pedig ez én hibám!
-Miért lenne a te hibád?
-Mert hagytam,hogy az a kibaszott kést a hasába döfje.Baszódjál meg Fleming.
-Jaj Amy!Ne tedd már a hős szerelmest!
-Ne kezd te is!-jajj ne már most vele is össze veszek.
**Amy**
Nem hiszem el!Bassza meg!
-Holden ne tedd!
-Sss!-tette az ujját a számra.-Most én beszélek!Szeretlek,és mindig is szeretni foglak.Az már mindegy,hogy a földön vagy a mennyben fogok rád vigyázni.-megcsókolt.Ez a csók a legeslegjobb csók volt amit valaha kaptam.Lehet,hogy azért,mert ez lesz tőle az utolsó csókom.-Sajnálom!-ezzel a mozdulattal a hasába döfte a kést.Öt másodperc múlva nem vett többé levegőt.A szíve megállt.
-Ne!-ordítottam.
Lucy kint vergődött.Sírt.Meg akarom ölelni.Az ajtó kinyílt.Kiszaladtam,odaléptem Lucy-hoz és eloldoztam.Öleltük egymást.
-Gyere húzzunk innen!-húzott magával.
-Nem mentek sehová!-Fleming,hogy pusztul el.
-Ki ez Amy?
-Akám mennyire is nehéz lesz elhinni. Fleming tanár úr csinálja ezt.
-Mi a fasz?-szaladtunk a kijárat felé.Mikor ott voltunk,ahol Lucy állítása szerint kijuthatunk,ugyan az a két hapsi közeledett felénk.Megkötözték a karunkat,és egy szobába vezettek,ahol két szék volt.A székekhez kötöztek minket.
-A játék a következő!
-Baszd meg!-ordibált Lucy. Lehet,hogy nem kellett volna,mert a szánkat is bekötözték.
-Nincs több beszólás!Mégis a tanároddal beszélsz.-ez volt az utolsó hang ami megszólalt.Ott ültünk a jéghideg szobában,megkötözve.reménykedtünk,hogy valaki értünk jön.
-Bassza meg!Itt fogunk meghalni?-érdeklődött Lucy.
-Nem tudom,de ez érdekel a legkevésbé! Holden meghalt!Ez pedig ez én hibám!
-Miért lenne a te hibád?
-Mert hagytam,hogy az a kibaszott kést a hasába döfje.Baszódjál meg Fleming.
-Jaj Amy!Ne tedd már a hős szerelmest!
-Ne kezd te is!-jajj ne már most vele is össze veszek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése